A kiegyezés által megteremtett nyugodtabb politikai életben Székesfehérvár kereskedelme gyorsa fejlődésnek indult, s ez kedvezően befolyásolta az 1700-as évek elején alakult Kereskedelmi Társulat működését is. Tudatosabb program lett a kereskedők érdekeinek védelmezésén kívül egy tanult, szakmájához értő és azt szerető nemzedék nevelése. Ezért 1868-ban az ún. „vasárnapi” inasiskolából a mindennapi képzésre áttérő iskola lett.
A Kereskedelmi Társulat felügyelete alatt és megbízásából Berndorfer Kálmán nyitotta a „kereskedelmi tanodát” a Zichy-palotában (ma az önkormányzat épülete). Az első tanévben 32 tanuló iratkozott be.
A tanulók száma egyenletesen növekedett, ezért 10 év múlva az iskola önálló épületbe költözött s az 1872-ben megjelent miniszteri rendelet a kereskedelmi szakiskolát középiskola rangjára emelte, majd a Vallás és Közoktatási Minisztérium az iskolában folyó kiváló munka elismeréseként 1886-ban a Kereskedelmi Akadémia címet adományozta az intézetnek. Az akadémia elnevezés pillanatától a „saját ház” program került az államilag engedélyezett társulati iskola igazgatóbizottsága tevékenységének központjába. A bizottság azt ajánlotta a társulatnak, hogy új bérlet helyett vásárolja meg a Kaszárnya utca (ma Kossuth Lajos u. 9.) egyik épületét. A tanácsot elfogadták, a megvásárolt házban 3 tantermet, 2 szertárt, 1-1 könyvtári, igazgatói, tanári szobát és tornatermet alakítottak ki.
Az akadémia nevet 1895-ig viselte az intézmény, amikor a többi kereskedelmi iskolával egységesen a felső kereskedelmi iskola nevet kapta.
Mindeközben a tanulók száma fokozatosan növekedett, ezért hiába keresett a Kereskedelmi Társulat újra és újra nagyobbat, szükségessé vált egy új, eredetileg iskola részére tervezett épület.
A választás a Petőfi út és a Várkörút sarkán levő telekre esett. Say Ferenc műépítész készítette a terveket, az első kapavágást 1907. október 10-én tették, 1908. november 4-én a diákok már költözhettek.
Az iskolán kívül az épületben kényelmes otthont kapott a társulat is, hiszen a termeket gőz melegítette, gáz világította, s volt benne vízvezeték is. A négy tanterem, a tanácskozó, az igazgatói és a tanári szoba, a két könyvtár, valamint a három szertár mellé 1910. április 30-án a Petőfi utcai üres telken elkezdték készíteni az épület befejező részét. Október végére (!) megépült a nyolc szoba és tíz mellékhelyiség, átjáróval a főépületbe, s amellett külön kapuval. A két új lakást az igazgató és helyettese foglalta el.
Az iskola életében jelentős állomás volt az 1924–25-ös tanév: akkor vette föl a nagy király, Hunyadi Mátyás nevét, aki 1464. március 29-én, Szent István koronájával – miután III. Frigyes császártól visszaváltotta – Székesfehérvárott koronáztatta meg magát. 1476-ban itt fogadta Itáliából érkező menyasszonyát, Beatrixot, december 22-én itt folyt le az esküvői szertartás, halála után pedig a bazilikában temették el.
A kormányzat a felső kereskedelmi iskolát 1940-ben kereskedelmi középiskolává szervezte át. Ez volt az első háborús tanév, a tanítás már zaklatottan, személyi és tárgyi nehézségekkel küszködve folyt.
A fenntartó testület 1942-ben – utoljára – mégis nagyszabású átalakítást, bővítést hajtott végre, s maradék anyagi erejét megfeszítve – amelyet kétségkívül táplált a másfél mázsa búza árának megfelelő beíratási és a mázsa búza árával azonos havi tandíj – nagy mennyiségű új berendezési és felszerelési tárggyal látta el az iskolát. Ebben az évben nyílt meg a női tagozat első osztálya is. 1944-ig megszakítás nélkül folyt a tanítás, több tanár katonaruhában is bejárt az órákat tartani.
A helyzet lényegesen 1944. szeptember 19-én változott meg, amikor elkezdődött a város bombázása. 1944. október 13-tól 1945. április 20-ig a tanítás szünetelt. A város végleges – március 22-i – felszabadulása után április végétől megkezdődött a „rendes” tanítás, s az iskola történetében legrövidebb-leghosszabb tanév a nyár derekán fejeződött be.
Az 1945–46-os tanévre 133 tanuló iratkozott be, de ez a létszám hullámzott az egész tanévben – és még éveken át –, hiszen különböző időpontokban érkezett egy-egy tanuló Európa különböző hadifogoly-táboraiból, kórházaiból, a kényszerhelyzetben választott ideiglenes tartózkodási helyekről. A tanítással párhuzamosan folyt az iskola és a város helyreállítása, a diákok rendszeresen végeztek közmunkát. Az iskolai romeltakarítás mellett legrendszeresebben a megyei kórházba jártak ki dolgozni, amely még hosszú időn át hadifogolytábor volt. A téli szénszünet alatt – ez kisebb-nagyobb megszakításokkal két hónapig tartott – főleg az osztályfőnökök irányításával és aktív részvételével fakitermelésre jártak a tanulók.
A helyreállítás munkálataival párhuzamosan folyt az oktatás „demokratizálása”, a tanári kar „világnézeti” átképzése, új ifjúsági szervezetek alakítása.
A korszak legjelentősebb változása az iskola államosítása volt. A helyzet ellehetetlenülésének mutatója volt, hogy az addigi fenntartó, a Kereskedelmi Társulat vezetői elhatározták, hogy az iskolát minden ingatlan és ingó vagyonával együtt fölajánlják az államnak.
Az 1948. XXXIII. tc. ezt a kérdést véglegesen megoldotta. Az intézmény az állam tulajdonába került. Az elválásról az iskolaigazgató akkor még így ír az iskola és a társulat közös értesítőjében: „...őszinte hálával... mondok köszönetet volt fenntartó testületünknek azért a nagy áldozatkészségért, önzetlenségért... amellyel iskolánkat 80 éven át elhalmozta. Tudom, hogy ezek a meleg érzelmi szálak, erősek maradnak a jövőben is, tudom, hogy a volt fenntartó testületünk az iskolát továbbra is édes gyermekeként szereti...” Csakhogy az alapító Kereskedelmi Társulat sem sokáig létezik már, hiszen hamarosan – csaknem 250 esztendős működés után – azt is föloszlatják.
A kereskedelmi középiskolát 1949. szeptember 1-jén közgazdasági gimnáziummá szervezték. Mind a két típus az általános műveltségen kívül szakmai ismereteket is adott a különböző gazdasági pályára készülő tanulóknak, de egyben felső tanulmányok elvégzésére is előkészítette őket.
Az intézmény 1952-ben közgazdasági technikummá vált és 1956-ig a Pénzügyminisztérium fennhatósága alá került. Ekkor elsősorban pénzügyi szakembereket képzett.
1957. augusztus 26-án, amikor ismét a Művelődésügyi Minisztérium lett a főhatóság, a pénzügyi tagozat megszűnt, helyette ipari és mezőgazdasági tagozat nyílt.
1958-ban megkezdték a középiskolai közgazdasági, ügyviteli képzés kidolgozását Az 1963–64-es tanévben idegen nyelvű osztály indításával kezdődött meg a technikum közgazdasági szakközépiskolává alakulása. A hatvanas évekre az épület elavult, túlzsúfolt lett, a tanulók létszáma egy osztályban 40-50 között volt. A közgazdasági szakközépiskolának korszerű, új épületre lett volna szüksége. A végső célt, az igényeknek jobban megfelelő iskolaépület kialakítását nem sikerült elérni.
Az 1970-es éveket a tantárgyak és ágazatok megújítása, az érettségi újra és újra történő megreformálása jellemezte.
Az 1974–75-ös tanévben vezették be az igazgatási ismeretek tantárgyat, 1974-ben érettségiztek úgy a diákok, hogy a vizsgán csak megfelelt és nem felelt meg minősítést kaphatták. A kötelezőből szabadon választott érettségi tantárgy lett a matematika /a pedagógiai főiskolákra jelentkezőknek/ és a történelem. Ám csakhamar kiderült, hogy ezek a változtatások nem segítik elő az oktatás színvonalának az emelését, ezért ezeket az intézkedéseket visszavonták.
1974-ben módosult az iskola szerkezete, az addig önálló igazgatású gépíró és gyorsíró szakiskolában bevezették a közismereti tárgyak oktatását és hozzákapcsolták a középiskolához, az iskola neve két évtizedig közgazdasági szakközépiskola és gyorsíró és gépíró szakiskola lett. (A szakiskolai képzés 1994-ben megszűnt.)
1987-ben az iskola a szomszédos épületbe, a Várkörút 35. szám alá költözött az Árpád Szakmunkásképző Intézet helyére. Ez az épület bár nem jobb, de nagyobb volt a réginél. Ugyanebben az esztendőben új ágazat indult, a pénzügyi, amely a következő esztendőben a kereskedelmivel együtt az új alapítású I. István Szakközépiskolába került. Helyette a Hunyadiban - mintegy tízesztendőnyi tervezgetés után - elkezdte működését a számítástechnikai programozó, majd 1991–92-ben az idegen nyelvi gyors- és gépíró képzés. Az iskola diákjai angol, francia, német, olasz és spanyol nyelvet tanulnak, azokból az idegen nyelvi ágazaton kötelezően, másutt szabad választás alapján érettségiznek.
Az iskola tevékenységét fenntartója, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító okiratában a következő módon fogalmazta meg: „Általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra, szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik.”
A fent idézett dokumentum szerinti tevékenységét az iskola a Várkörút 33–35. szám alatti épületben folytatja, amelynek egyik része a század elején épült, volt ipartanoda, a másik pedig a hatvanas évek elején került átadásra.
14 nagy tanterem van, ahol egész osztályok foglalkozása lehetséges, csoportbontás, fél osztály befogadására 6, ún. félterem alkalmas. Az író- és számítógéptermek száma 4, a testnevelés órák szervezésére egy tornaterem és egy kézilabda- illetőleg kosárlabda palánkkal felszerelt udvar áll rendelkezésre. Az épület alagsorában (pincéjében) gyógytornaterem, kondicionáló- illetőleg asztalitenisz terem van.
A szertárak, kisebb és nagyobb tanári szobák, könyvtár szolgálja még az iskolában folyó oktató-nevelő munkát.
Az iskola épületének és berendezésének állapotában az elmúlt csaknem 10 esztendő alatt pozitív változás következett be. A régi, elavult gőz- és melegvizes fűtési rendszer helyett korszerűbb gázkazánok léptek munkába és az egész fűtéshálózatot kicserélték. Felújíttattuk a régi épület elkorhadt ablakkereteit, a palatetőt, az osztálytermek is dekorlemez-burkolatot kaptak. Sor került a szennyvíz- és az elektromos hálózat felújítására is.
Az elmúlt közel egy évtized alatt jelentősen megváltozott az iskola felszerelése is. Ebben elsősorban a számítástechnikai ágazat indulásának volt mozgósító szerepe, hiszen az állandóan igényli a technika megújítását. A korábbi VIDEOTON TVC-k helyett most több mint 130 számítógépen folyik a programozás, a könyvelési gyakorlat, valamint a gépírás-szövegszerkesztés oktatása. Az 1996–97-es tanévben az órák tematikája új témakörrel, az internettel bővül, mert teljes körű internet -szolgáltatással rendelkezünk, valamint az iskola ECDL-vizsgaközpont lett, így diákjainknak helyben van lehetőségük az európai számítógép-használó bizonyítvány megszerzésére.
Ekkor az iskolában mintegy 550-600 diák folytatja tanulmányait.
A számítástechnikai programozó ágazatot a bevezetés utáni években – a többirányú elhelyezkedési lehetőség érdekében – bővítettük a könyvelési ismeretek oktatásával. Az ágazat neve számítástechnikai programozó és képesített könyvelő, a számviteli-gazdálkodási ágazaton könyvelőket, tervezőket és statisztikusokat képezünk, az igazgatási-ügyviteli osztályokban az ügyviteli valamint államigazgatási feladatok ellátására készülnek fel diákjaink, az idegen nyelvi gyors- és gépírói ágazaton szerzett tudás birtokában diákjaink ügyviteli- titkári feladatok ellátására lesznek alkalmasak.
Az iskola életében újabb változást hozott a klasszikus szakközépiskolai képzés megszűnése és a kétszintű érettségi bevezetése 2004-ben, amely nagy reformfolyamatot indított be a hazai felsőoktatási intézményekbe felvételizők életébe. A szakközépiskola feladatköre jelentősen bővült s ezzel arányosan a felelőssége is.
De a legnagyobb változást mégiscsak a Területi Integrált Szakképzési Központok létrehozása jelentette. E folyamat részeként alakult meg 2008-ban a Belvárosi I. István TISZK, melynek egyik tagintézménye lett a Hunyadi Mátyás Közgazdasági Középiskola, együtt másik három székesfehérvári szakközépiskolával.
Iskolánk alkalmazkodott az új körülményekhez, de értékrendje a régi maradt: az iskola dolgozói továbbra is szívvel, lélekkel dolgoznak ifjúságunk szellemi, fizikai és erkölcsi gyarapodásáért.
A tanulólétszám a demográfiai problémák ellenére sem változott, ami iskolakultúránk stabilitására utal. Három szakágazaton (informatika, közgazdaság, ügyvitel, nyelvi előkészítő-ügyvitel) folytattunk szakközépiskolai képzést.
Az érettségi vizsga után végzőseink tovább folytathatták tanulmányaikat intézményünkben OKJ-s képzés keretében pl. ügyviteli titkár, gazdasági informatikus, informatikai rendszergazda szakmai képzéseken.
Fenntartónk 2013. szeptember 1-jétől az Önkormányzat helyett a KLIK lett. Két tanéven át még TISZK-ként, de már az új fenntartó irányításával működött intézményünk.
A szakképzés különválasztásával ismét fenntartóváltás következett be életünkben. 2015-től új fenntartónk a Nemzetgazdasági Minisztérium, iskolánk közvetlen irányítását pedig a Székesfehérvári Szakképzési Centrum végzi. A 2016/2017. tanévtől szakgimnáziumi keretek között folyik a nevelés-oktatás. Új ágazat – a Távközlés – gazdagítja képzési kínálatunkat. A 2017/2018. tanévtől ismét indíthatunk nyelvi előkészítő osztályt Ügyvitel ágazaton. A 2018/2019. tanévtől kezdve pedig ebben a formában indulhat Közgazdaság ágazati képzésünk is. A tanulók az 5. tanév végén emelt szintű OKJ-végzettséget szerezhetnek: Gazdasági informatikus, Vállalkozási és bérügyintéző, Irodai titkár, valamint Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető szakmákban. 2015-től pedig újraindult iskolánkban a felnőttoktatás is.
